2020. március 22., vasárnap

Filmek az otthonmaradtaknak - Első fejezet


Most, hogy a mozik bezártak és a legtöbb ember arra kényszerül, hogy otthon a négy fal között tengesse mindennapjait, kivételes előnyt élveznek az olyan tevékenységek, mint a filmnézés, az olvasás, vagy éppen a zenehallgatás. Hiszen lássuk be, valamivel el kell ütni az időt és ezek az időtöltések mind-mind hasznosnak bizonyulhatnak lelki állapotunk helyrebillentése érdekében. Most, ennek a cikknek a keretén belül filmeket szeretnék javasolni Nektek megtekintésre. Filmeket, amelyeket én, személy szerint nagyon szeretek és amelyeket valamilyen okból kifolyólag megfelelőnek tartok arra, hogy az ember ilyen ínséges időkben megnézze.

Paddington 2 (2014)



Aki ismer engem, az tudja nagyon jól, a Paddington nagyon is a szívem csücske. Nem csak azért, mert egy olyan maciról szól, aki mindennél jobban szereti a marmeládos szendvicset, hanem azért is, mert Paul King rendező úgy volt képes a mozgókép nyelvére fordítani bizonyos életbölcsességeket, hogy közben az összkép izgalmas, szellemes, akciódús és látványos is legyen. Bátran ki lehet jelenteni, hogy Paddington maci kalandjai nem csak gyerekeknek biztosít kitűnő szórakozást, de felnőtteknek is működhet - végig biztonságosan egyensúlyoz a két korosztály biztonságos kielégítése között. Soha nem válik túlontúl gyermeteggé, ahogy azt is elkerüli, hogy indokolatlanul felnőttes poénokkal traktálja az ifjonti közönséget (pedig a börtön-szállal könnyen beleeshetett volna ebbe a hibába, de abból is sikerült elegánsan kiverekednie magát). A film egészéből sugárzik a báj, az emberségesség és minduntalan próbálja belénk táplálni, hogy az esetek többségében tényleg sokkal, de sokkal kedvesebbnek kellene lennünk. Egymással leginkább. Mert akkor a világ szebb hely lenne. Plusz, Paddingtonnal tölteni némi időt így bezártságunkban véleményem szerint csak jótékony lehet, mert keresve sem találhatnánk nála aranyosabb mackómedvét. Helyzetünket pedig csak javítja, ha van a spájzban némi marmelád, amit rákenhetünk egy kis kalácsra. Ami pedig a befejezést illeti, egyébként az egyik legmeghatóbb és legszebb, amit valaha láttam. Maga a film pedig kategóriájában (beszélő állatos filmek) a Babe 2 óta a legjobb, ami készült.

Paterson (2016)



A Paterson az a film, amibe szerelmes vagyok, így már csak ebből az okból is ajánlom mindenkinek megtekintésre. De menjünk tovább: a Paterson egy látszólag nagyon egyszerű film egy buszsofőrről, aki verseket ír és látszólag nem történik vele semmi. Ha ez riasztónak hathat számodra, akkor is azt mondom, ne ijedj meg, akár még Te is megtalálhatod a számításaidat benne. Jim Jarmusch filmje ugyanis a hétköznapok egyszerűségében rejlő szépséget ragadja meg, miközben fű alatt az egyik legmegkapóbb szerelmi történetet tárja elénk. Adam Driver eddigi talán legjobb alakítását nyújtja itt, de azt is ki merném jelenteni, hogy Jarmusch se volt még soha ennyire ereje teljében. Mit mondhatnék még?Megnyugtató, elgondolkodtató, finoman humoros darab alkotásról, inspirációról, költészetről és szerelemről. Őszintén úgy érzem, hogy a Paterson segíthet átvészelni a nehezebb időszakokat.

Kill Bill Vol. 1-2. (2003/2004)



Igazából ajánlhatnám bármelyik Tarantino-filmet, az én választásom mégis a Mester ezen munkájára esett. Hogy miért? Mert hiába imádom mindegyik alkotását (igen, a Halálbiztosért is odavagyok), ez az a filmje, amely a filmnyelvet a lehető legváltozatosabban használja. Itt, Tarantino mindent beledobott abba a cilinderbe és olyan ütemben húzza aztán elő őket, hogy az ember nem győzi tátani a száját. Hol a hetvenes évekbeli giallókat idézi meg, hol, a kung-fu filmek köszönnek vissza, egy helyen becsúszik egy ultravéres anime, de a spagetti westernek rajongói sem járnak rosszul. A Kill Bill az a film (filmek), ami rendkívül változatos módon szórakoztat és amely nagyon sok mindent rejt magában. Ha úgy tetszik, egy ultimate eszképista mozival van dolgunk, ami tökéletes választás arra az esetre, ha az ember kicsit ki szeretne szakadni a zord valóságból. Soha jobb alkalom, hogy megnézzük tehát, miként páholja el a Menyasszony a 88 eszelős seggét.

Rio Bravo (1959)



Howard Hawks klasszikusát részben azért ajánlom figyelmetekbe, mert a westernfilmek szívem csücskét képezik és muszájnak éreztem egy zsánerbeli filmet feltenni a listára. Plusz, a Rio Bravo az a film, amit ún. hangout-filmnek is nevezhetünk, amire most nagy szükségünk lehet esetleges magányunkban. Adott egy maroknyi szeretnivaló figura (köztük John Wayne és Dean Martin), akik egy zárt helységben ütik el az idejüket egy rabra vigyázva, várva, hogy megérkezzen hozzá a felmentő sereg. És tényleg, ki ne akarna elidőzni John Wayne társaságában? Ezalatt az idő alatt gitároznak, énekelnek, lazáskodnak, lőnek, ütnek, keménykednek - ami a lényeg, hogy Hawks nagyon sok jelenetet szentel annak, hogy egyszerűen csak ott vagyunk a társaságukban és egyszerűen elvagyunk. Figyelünk, szórakozunk. Szellemes dialógusok, kitűnő színészi játék, jól adagolt suspense jellemzi ezt a filmet. Érdekességképpen hozzátenném, John Wayne a Rio Bravót a Délidő című klasszikusra adott válasznak szánta - mondván, hogy Gary Cooper főhőse túl nyámnyila volt. Ezzel nem értek ugyan egyet, de bánja a fene: örülök, hogy elkészült ez a mozi.

Sátántangó (1994)



Oké, ezt először csak félig poénból tettem fel a listára, viszont így, hogy belegondoltam, teljesen adekvát. Egy 432 perces filmről beszélünk, amire rá kell szánni az időt és amely nekem speciel az elmúlt hónapok egyik legemlékezetesebb moziélményévé vált, amikor is sikeresen végigültem a szegedi Belvárosi Moziban egy vetítést. Más kérdés persze, hogy jobb kedvünk nem lesz tőle, hiszen csak nézzük 432 percen keresztül, ahogy telik az a kurvaélet és amelyben nyomorúságos sorsú emberek vedelnek, élik az életüket és nem történik velük semmi olyan, amiből az tűnne ki, hogy valaha is jobb lesz nekik. Fekete-fehérben, nem másként. Tarr Béla filmjét sokszor nehéz nézni, de az az igazság, hogy humorosabb, mint azt az ember elsőre gondolná, a végeláthatatlan hosszúságú jeleneteket pedig az ember könnyedén megszokja. Soha jobb alkalom tehát ezen elmaradásotok behozására, tessék betárazni a Sátántangót, majd kuporodjatok össze a kutyával, macskával, feleséggel, menyasszonnyal, barátnővel, vőlegénnyel, férjjel, baráttal. Nem biztos, hogy élvezni fogjátok. De emlékezni fogtok rá, az biztos.

folyt. köv.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése