Mielőtt a Netflix feltette volna platformjára a filmet, a Cukorfalatok híre megelőzte magát az alkotást. Rengetegen tettek ugyanis panaszt azt illetően, ahogyan a Netflix reklámozta a filmet: poszterén történetesen felnőttesen szexiskedő pózokban mutatja a film tizenegy éves főszereplőit. Nem kellett több az embereknek, rögtön petíciót indítottak azért, hogy aki csak teheti, törölje Netflix-regisztrációját, hiszen itt nem történik más, mint az, ezeket a védtelen lányokat szexualizálja mind a film, mind pedig a neves streaming-oldal. A Netflix ezt követően bocsánatot kért és maga is elismerte, hogy nem volt túl elegáns a reklám, de az ellenzőket ez olybá tűnt, nem békítette meg. A szenegáli származású rendezőnő, Maimoune Doucoure ennek tetejébe több halálos fenyegetést kapott a filmje miatt, hiába próbálja mind ő, mind pedig a Netflix is kommunikálni azt, hogy érdemes előbb megnézni a Cukorfalatokat és utána ítélkezni. Nagyon szomorúnak tartom azt, hogy rengetegen vannak/lesznek, akik ezt a jótanácsot nem fogadják el és szépen vakon törnek pálcát a film felett.
A Cukorfalatok Amy (Fathia Youssouf) történetét meséli el. Amy egy erősen konzervatív, vallásos, muszlim család szülötte, akit édesanyja egyedül nevel (őt és két másik testvérét is). A tizenegy éves Amy nem túl népszerű az iskolában, ám egy nap kilesi, amint néhány osztálytársa profin, lazán, gyermekkort meghazudtoló módon táncolnak az udvaron. A lányok (saját magukat Cukorfalatoknak hívják - innen a cím) lenge öltözékben járnak, csupa felnőttes dologról beszélgetnek (szexről, péniszekről) és olyan mozgáskultúrájuk van, akár a felnőtt lányoknak, akiket a közösségi csatornákon és videoklipekben láthatnak. Amy-t először nem akarják bevenni a csapatba, mert lúzernek tartják és az öltözékét is pocskondiázzák, ám addig-addig próbálkozik a lány (megtanul táncolni, megpróbálja lefilmezni, ahogy egy náluk idősebb srác pisil), mígnem beadják a derekukat a többiek és elkezdhet velük lógni. Így, ezt követően együtt készülnek a nagy táncos megmérettetésre, amely mintegy mellékszálként vonul végig a filmen.
Doucoure filmjét megítélni úgy, hogy nem láttuk hatalmas nagy hiba, már csak azért is, mert a rendezőnő pontosan olyan elveket vall, mint azok, akik elítélik a filmet. Azzal a különbséggel, hogy ő maga kicsit tovább megy és egy szemléletes példán keresztül próbálja felnyitni az emberek szemét. A Cukorfalatok bemutatja azt, hogy a fiatal lányokat milyen könnyű tévútra vinni és elhitetni velük, attól lesznek nagyobbak és menőbbek, ha korukhoz képest másként viselkednek.
A közösségi média, az internet káros hatása jelenik meg ebben a filmben és az, hogy a gyerekek mennyire ki vannak téve annak a veszélyének, hogy kvázi saját magukat prostituálják. A rendezőnő nem szépít a dolgokon, már-már arcpirító közelséggel prezentálja ezt a mikroközösséget és annak működését. Nem mindig könnyű nézni, de elejétől a végéig áthatja az egészet egyfajta belterjes ismeret: autentikusnak hat, hiteles leírásnak.
Néhol azért éreztem, hogy az eszközhasználat nem egészen a legszerencsésebb - a kamera előfordul, hogy a kelleténél többet időz a táncoló lányok fenekén, ezáltal teljesen jogos, ha valaki kontraproduktívnak bélyegzi a végeredményt. De ezzel együtt is inkább az a benyomásom, hogy erős filmmel van dolgom, amely még éppen elkerüli a provokatív attitűdöt és inkább próbálja szépen, érzékletesen megmutatni azt, hogy a társadalom hol romlott el, ha a nevelést nézzük.
A Cukorfalatok a közösségi média gyerekekre bírt kártékony hatásának bemutatása mellett azt is megmutatja, hogy mennyire nehéz egy különc, alapvetően szelíd lánynak beilleszkednie a többiek közé. Doucoure példaképeken keresztül mutatja ezt be: míg otthon csak azt látja, amint édesanyja mélabús tekintettel belezuhan az ágyba és ideje nincsen arra, hogy ránézzen kislánya által készített ajándékára, addig újdonsült barátnőitől már könnyebben megkapja az elismerést és ennek folyamodványaként képes magára valakiként tekinteni. Míg otthon a vallás, a hit és ezeknek a spirálja mentén folyik minden (tehát létrejön egyfajta beszűkültség), addig az iskolában egy izgalmasabb, szexisebb világ várja. Amy feladata lesz eztán a film során az, hogy saját útját és saját identitását megtalálja valamelyikben (nyilván a néző szurkol, hogy inkább az előzőben lelje meg a maga gyermekkorát).
Mindenképp ajánlom ezt a filmet megtekintésre (Netflixen fellelhetitek), mert szembesít minket, felnőtteket azzal, hogy a gyerekekre bizony oda kell figyelni. Bár a Cukorfalatok nem terheli konkrétan a szülőket a felelősséggel, itt sokkal inkább tanúi lehetünk Amy tulajdonképpeni pokoljárásának, mégsem nehéz észrevenni az üzenetet: vigyázni kell a jövő generációjára. Az pedig külön dicsérendő, hogy Doucoure teszi ezt intelligensen, erős kézzel, de nem ítélkezve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése